KEDVES KATANING TAGOK KÉRÜNK MINDENKIT HOGY ÜZENŐFALÁN ÉS PRIVÁT ÜZENETEIBŐL AZ 1 HÓNAPNÁL 

RÉGEBBI ÜZENETEKET ÉS KÉPEKET   KITÖRÖLNI SZÍVESKEDJETEK  HOGY NE TERHELJÜK TÚL AZ OLDALT.   A SAJÁT OLDALON LÉVŐ KOMMENTEKTŐL JOBRA EGY PICI PIROS +  OTT TÖRÖLHETŐ.

Kedves Barátaink ! A Faliujságon lehet üzenni egymásnak. A Körpanoráma csoportban is lehet nézni Tévé műsort és sok szép tájat is nézni.Kellemes időtöltést kivánunk Mindenkinek!

Kedves Barátaink! ÚJDONSÁG  A NING RÉSZÉRŐL.       !!!

 Ez egy zárt közösség oldal ,ahol   2010. óta a szabadidejét szeretetben,békességben együtt töltő csapat értékes Tagjává váltunk. AZ OLDAL  nem  FIZETŐS  Ezért kérek mindenkit aki velünk akar maradni hogy hivja meg barátait az oldalra .

Kivánunk mindenkinek kellemes idötöltést az oldalon.

                                !                                          

Aki szereti az operetett

Oszvald Marika



Oszvald MarikaIgazi operett-családból származik, édesanyja a népszerű szubrett, Halasi Marika volt, édesapja pedig a legnagyszerűbb bonvivánok egyike, Oszvald Gyula. Már apró gyermekkorától a színház és azon belül is az operett világában élt.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett-musical szakán végzett, majd az Operettszínházhoz szerződött, amelynek azóta is oszlopos tagja.

Fontosabb szerepei: A mosoly országa (Mi), Cigányszerelem (Zórika, Jolán), A víg özvegy (Valencienne, Olga), Luxemburg grófja (Juliette), Marica grófnő (Liza), Cirkuszhercegnő (Miss Mabel), Csárdáskirálynő (Stázi), A montmartre-i ibolya (Violetta), Mária főhadnagy (Panni); János vitéz (Iluska); Hegedűs a háztetőn (Hódel); Viktória (Lisa San), Bál a Savoyban (Daisy), A denevér (Adél), Mágnás Miska (Marcsa), Fiatalság, bolondság (Babszi), Leányvásár (Bessy), Csókos asszony (Hunyadiné), Dr. Bőregér (Ida), Mária főhadnagy (Panni).

Bejárta az egész világot. Fellépett Münchenben, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban, Ausztráliában, Japánban.

Elismerései:

  • Jászai Mari-díj
  • Érdemes művész elismerés
  • Erzsébet-díj
  • Hevesi Sándor-díj,
  • A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
  • 1990 - az év színésznője

Oszvald Marika videó:

 

 

 

Honthy Hanna - Mi az operett

 

 

Részletek a Luxemburg grófja egykori előadásából.

 

 

 

Az operett egy színpadi, zenei műfaj. Mozart nevezte el operettnek. Szó szerinti jelentése: „kis opera” vagy „operácska”.

Könnyed dallamvilággal átszőtt (szerelmi) történet, sok humorral fűszerezve. Témája vígjátéki, vidám, komikus, gúnyos elemeket egyaránt tartalmazhat. A cselekmény fonala prózai monológokban és párbeszédekben bontakozik ki, ezekhez kapcsolódnak a zenei tételek (zenekari nyitány, közjátékok, egyszerűbb formálású áriák, dalok, kuplék, együttesek a duettektől a kórusig) és a táncjelenetek, amelyek általában kortárs táncokra épülnek.

 

 


MusicPlaylist
Music Playlist at MixPod.com

Kezdetek [szerkesztés]

Egykori jelmez a "Víg özvegy"-ből

1840-ben Donizetti Az ezred lánya című operájával lázba hozta Párizst, de az első operettnek Hervé[1] Don Quijote és Sancho Panza című művét tekintik. Az első nagy operettkomponista Offenbach volt, aki előbb egyfelvonásos, később egész estét betöltő parodisztikus darabjaival aratott sikert. Az első egész estés darabja az Orfeusz az alvilágban volt. Munkássága, hatása a zenés műfaj vizsgálatánál megkerülhetetlen. Művei közül több (Szép Heléna, Hoffman meséi) az operaházak kedvelt repertoár-darabjai.

A bécsi operett [szerkesztés]

Lehár Ferenc egyik operettjének francia nyelvű plakátja

Az operett központja Bécs volt. A mérföldkő 1860. november 24. volt. Ekkor mutatták be Suppé Kollégium című darabját. A későbbiek, köztük a Boccaccio, világsikerek lettek. Tanítványa, Karl Millöcker (Koldusdiák, Dubarry) is sokáig állta a versenyt Johann Strauss-szal, a későbbi ikonnal. Strauss Offenbach inspirációi, tanácsai segítségével lett a műfaj meghatározó zeneszerzője. Strauss a bécsi keringőt az operett zenei világába helyezte. Legsikeresebb művei: Cigánybáró,[2] Denevér, Egy éj Velencében. A bécsi korszak kiemelkedő zeneszerzője volt – a magyarok mellett – Oscar Straus és Robert Stoltz. Oscar Straus elismerte az angol irányzat kiemelkedő szerzőpárosát, Gilbertet és Sulivant is.

A magyar vonal [szerkesztés]

A (bécsi) operett új, fényes korszakát elsősorban Lehár Ferenc és Kálmán Imre művei fémjelezték. Lehár Víg özvegy című műve Amerikában a Brodway-n is fogalom lett. Kálmán Imre első művének, a Tatárjárásnak és az Obsitosnak is a bemutatója Budapesten volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a magyar operettet többek között Kacsóh Pongrác,[3] Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Brodszky Miklós, De Fries Károly, Szirmai Albert, Ábrahám Pál, Gyöngy Pál, Eisemann Mihály, Lajtai Lajos, Farkas Ferenc, Fényes Szabolcs alkotásai tették – nem egyszer külföldön is – elismertté.

 

Érdekességek [szerkesztés]

  • Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének eredeti librettója, dramaturgiája eltért a hagyományos operettsablontól. Időnként – főleg külföldön – az eredeti felfogásban mutatják be. Magyarországon a kaposvári színház játszotta a darabot az „ős” felfogásban. A főszerepeket Kulka János és Molnár Piroska játszotta. 2007-ben ezt a változatot mutatták be Prágában. Az előadás rendezője Kerényi Miklós Gábor volt.
  • 1985-ben mutatta be a Rock Színház a Bábjátékos című darabot (szerzők: Várkonyi Mátyás és Béres Attila), ennek műfaji megjelölése „poperett” volt.

Első operettlemezével érkezik Peller Károly pellerk1 Megjelent Peller Károly, a Budapesti Operettszínház ismert énekesének első önálló lemeze, olyan kiváló közreműködőkkel, mint Oszvald Marika, Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Kékkovács Mara, Bódi Barbara és a névrokon Peller Anna. Az operettszínész koncertkörútra is indul, február 12-én elsőként Szegeden lép lemeze slágereivel, no és persze kolléganőivel és táncosokkal színpadra egy nagyszabású show keretében 19 órakor az IH Rendezvényközpontban (Szeged, Tisza-part 2.) Peller Károly több mint tíz éve játszik a Budapesti Operettszínházban, első jelentős szerepe Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében Bóni volt – azóta is főként a táncos-komikus karakterét ölti magára, bár a most is műsoron levő Mágnás Miskában Récsey Mixi szerepe mellett már Miskaként is bemutatkozott a pesti nagyérdeműnek. – Első önálló operettlemeze bizonyára mérföldkő. Hová szeretne eljutni a pályán, van-e álomszerepe? – A táncos-komikusok álomszerepe A Csárdáskirálynő Bónija, amelyet már 19 éves koromban volt szerencsém eljátszani, mégis ez volt a legfontosabb állomás az életemben. Innentől mindig az a vágyott szerep, ami éppen a következő feladat. – Ön, mint a műfaj művelője, hogyan gondolkodik az operettről, hiszen sokszor hallani, hogy a magyarok külföld felé szívesen dicsekszenek vele, míg a hazai szakma megbecsülését nem igazán élvezi… pellerk2 –

Ez abszolút így van. Mi hungarikumnak tartjuk az operettet, és a közönség is nagyon szereti, miközben úgy érzem, hogy a saját színházi szakmánk kicsit lenézi ezt a műfajt, sőt az operett hallatán hanyatt-homlok menekül. Pedig büszkének kellene lennünk rá. Nagyrészt ez az előítélet onnan származik, hogy az ’50-es évek derekán egy társadalmi osztály és egy rendszer ellen irányulva nagyon túlrajzoltan játszották. Ma viszont ugyanúgy visszük színpadra, mint bármely más zenés darabot. Bár a zenés produkciók mindig kicsit elemelkednek a földtől, mégis abszolút mai a témájuk, hiszen minden operett a szerelemről szól, ami mindenkinek az életében jelen van, és mindenkit valamilyen módon megérint. – Ön miért kezdett el operettel foglalkozni? – Ez egy véletlennek köszönhető. Először musicalstúdióba jártam, ott az egyik énektanárom operetteket is tanított nekünk – ekkor szerettem meg a műfajt. Ráadásul Medgyesi Mária volt a színészmesterség tanárom, aki akkor az Operettben primadonna-szubrettként játszott, és miatta kezdtem el a színházba járni darabokat nézni. Nagyon megtetszett nekem ez a világ. Amikor felvettek az Operett Stúdióba, egyértelmű volt, hogy a táncos-komikus vonal lesz az enyém: a magánéletben is ilyen vidám fickó vagyok, a vidámság, a tánc, az ének, ezek egyvelege passzol hozzám leginkább. – Van kedvenc operettje? – Ez nehéz kérdés. Játszani igazából mindegyiket szeretem, de talán a már említett Csárdáskirálynő Bónija és a Marica grófnő Zsupánja áll hozzám a legközelebb, illetve többször játszottam most Bajor Imre betegeskedése miatt a Mágnás Miskát. Nézni leginkább A mosoly országát szeretem, mert annyira a szerelemről és a férfi-nő kapcsolatról szól, és zeneileg is nagyon gyönyörű.

 

 

Forrás: Wikipédia 

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Slágermúzeum –nak.


CREATOR
HozzászólásokBertalan Katalin által a November 8, 2011-on 7:01pm-kor

Egy kis ráadás.........

 

 

KATANING TV

OLDAL FORDÍTÓ

 

Cégek


vállalkozások,
hirdetéseit megjelentetjük

az ár megeggyezés szerint
havonta fizetendő!

TÁMOGATÁS

                 
***

HA TEHETED TÁMOGASD A KATANING OLDALT!

                  KÖSZÖNJÜK!!!

ISTEN HOZOTT!

***






FACEBOOK

MÁR A FACEBOOKON IS MEGTALÁLSZ MINKET! LIKE-OLJ BENNÜNKET OTT IS!!!

Születésnapok

Nincs ma születésnapja senkinek

ADMINOK

ooo

***

***

***

free counters

***

Profilkártya

Betöltés...

© 2019   Created by Bertalan Katalin.   Működteti:

Profilkártyák  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek

***

*** ***