Szeretettel köszöntelek kedves vendég!
A nevem Bertalan Katalin,Nagybányán ( Románia) születtem,ahova mindig szeretettel vissza vágyok.

                           Nagybánya régi képeken

A Rozsály-hegy (1307m) alatt, a Zazár-folyó partján fekvő városnak 148 800 lakosa van, ebből hozzávetőlegesen 25500 magyar anyanyelvű.
A település szélvédett, enyhe éghajlata kedvező a szelídgesztenye megtelepedésére. Ősztáji begyűjtése minden évben a vidék egyik sajátos népi ünnepélye

A várost a II. Géza idején letelepített, később elmagyarosodott szászok alapították a XII. században. A környéken található arany- és ezüstbányák, valamint az itt működő pénzverde jelentette sokáig a városka legfontosabb jövedelemforrását.
A települést Mátyás király idején fallal vették körül, melyet a későbbi évszázadokban lassan lebontottak.
Napjainkban a város főtere teljes rekonstrukció alatt áll, de még így is felejthetetlen látványt nyújt.

"GYERMEKKOROM NAGYBÁNYÁJA"

Szülöföldje -szülövárosa vagy szülöfaluja mindenkinek adatott. Körülmények vagy alkati tényezökön mulik, hogy késöbb kötödünk, a megszépitö távolból, vagy közömbösé válunk hozzá.

Tüttő Nótaklub: Dalok a szülőföldről

Engedjétek meg  hogy egy kicsitt részletesebben is bemutassam nektek ezt a csodálatos  helyet,mely az én Szülöföldem.

                   A Rozsály - hegy (1307m) alatt, a Zazár - folyó partján fekvő városnak 148 800 lakosa van, ebből hozzávetőlegesen 25500 magyar anyanyelvű.
                   A település szélvédett, enyhe éghajlata kedvező a szelídgesztenye megtelepedésére. Ősztáji begyűjtése minden évben a vidék egyik sajátos népi ünnepélye.
                   A várost a II. Géza idején letelepített, később elmagyarosodott szászok alapították a XII. században. A környéken található arany- és ezüstbányák, valamint az itt működő pénzverde jelentette sokáig a városka legfontosabb jövedelemforrását.
                   A települést Mátyás király idején fallal vették körül, melyet a későbbi évszázadokban lassan lebontottak.
                   Nagybánya régi főterén található középkori városrész legrégebbi épülete a 18. számú Erzsébet-ház, melyet a hagyományok szerint Hunyadi János építtetett (azóta már jócskán átalakították), melyben halála után felesége, Szilágyi Erzsébet lakott.
                   A főtér közelében Petőfi emlékét is őrzi egy ház: feleségével 1847 szeptemberében, esküvőjük után keréktörés miatt nem jutottak el Koltóra, ahol nászútjukat töltötték, ezért éjszakára az Arany Sas fogadóban maradtak. Az épület a főtér és a Str. Vasile Lucaciu sarkán található.
                   A Vártér sarkán látható, a város jelképének számító négy fiatornyos Szent István-torony. Ezen a helyen állt a XV. század végén épült Szent István-templom, ami 1769-ben egy villámcsapás következtében leégett. Az épületből csak a 35 méter magas torony maradt épen, melyet 1896-ban restauráltak, és tetejére kilátót építettek.
                   A torony mögött található az 1720-ban épült, barokk stílusú Szentháromság-templom. Az épület festett üvegablakai magyar szentek életéből vett eseményeket és bibliai jeleneteket ábrázolnak.
                   E templom mögött találjuk a Képzőművészeti Múzeumot, ahol, többek között, a nagybányai festőiskola ismert és kevésbé ismert festőinek művei láthatók, melyekből ez a legnagyobb gyűjtemény Erdélyben.
                   A várost körülvevő fal hét tornyából mára csak a Mészáros-torony maradt meg, mely nevét a középkori szokásoknak megfelelően az egyik céhről, a mészárosokról kapta.
                   A egykori pénzverde épületében (Str. Monetărie 1.) ma a Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum működik.
                   A Klastrom-réten található a nagybányai Falumúzeum, ahol egy Oláhkékesből (Chechiş) származó, 1630-ban épült görög katolikus fatemplomot, és a közeli falvakból ideköltöztetett, részben berendezett parasztházakat találunk.
                   A réttől nem messze láthatjuk a festőiskola több épületből álló műteremkertjét, amit napjainkban is műteremnek használnak a romániai magyar és román képzőművészek.
                   Nagybányán, a "világ legbájosabb városában" született Tersánszky Józsi Jenő.
   Forrás: Sajti

Gyermekkorom Nagybányája még az a Nagybánya volt amelyik varázsba ejtette: Hollósy Simont, a Ferenczy testvéreket, és sok müvészembert.

Nagybánya és Belgrád egyenértéküek voltak. Nagybánya békés város. Itt nem vivtak történelmi csatákat nem voltak nemzetiségi ellentétek. A két világháborúban se sérültek az épületek.

Szülőföldemen - Petőfi Sándor verse

Szülőföldemen (Magyar)

Itt születtem én ezen a tájon,
Az alföldi szép nagy rónaságon,
Ez a város születésem helye,
Mintha dajkám dalával vón tele,
Most is hallom e dalt, elhangzott bár:
"Cserebogár, sárga cserebogár!"

Ugy mentem el innen, mint kis gyermek,
És mint meglett ember, úgy jöttem meg.
Hej azóta húsz esztendő telt el
Megrakodva búval és örömmel...
Húsz esztendő... az idő hogy lejár!
"Cserebogár, sárga cserebogár!"

Hol vagytok, ti régi játszótársak?
Közületek csak egyet is lássak!
Foglaljatok helyet itt mellettem,
Hadd felejtsem el, hogy férfi lettem,
Hogy vállamon huszonöt év van már...
"Cserebogár, sárga cserebogár!"

Mint nyugtalan madár az ágakon,
Helyrül-helyre röpköd gondolatom,
Szedegeti a sok szép emléket,
Mint a méh a virágról a mézet;
Minden régi kedves helyet bejár...
"Cserebogár, sárga cserebogár!"

Gyermek vagyok, gyermek lettem újra,
Lovagolok fűzfasípot fújva,
Lovagolok szilaj nádparipán,
Vályuhoz mék, lovam inni kiván,
Megitattam, gyi lovam, gyi Betyár...
"Cserebogár, sárga cserebogár!"

Megkondúl az esteli harangszó,
Kifáradt már a lovas és a ló,
Hazamegyek, ölébe vesz dajkám,
Az altató nóta hangzik ajkán,
Hallgatom s félálomban vagyok már...
"Cserebogár, sárga cserebogár!"... -
1848

Ezen a képen láthatjátok Nagybánya központját

 
Néha sírok, a szívem szakad meg, de más választásom nincs.

Minden ide kötött, szép-és a kevésbé szép emlékeim, a csillagos ég, a Hold, a felkelő Nap, a zöld füvek, virágok, Fák!
Mindent itt éltem meg. Szépet, jót, fájdalmat, örömet.!
Gyönyörű szeretett városom, MINDIG A SZÍVEM KÜLÖNLEGES HELYÉN MARADSZ!

Szülöházam ahol nevelkedtem.

Ez mostani álapotban mikor már nincsenek a szüleink.

 A kertünk végébe folyik a Firiza patak ami a hegyekböl jön a Barázs vizgyüjtő gáton keresztül.

Ez  az ovoda ahova jártam gyerekkoromba.

Az iskola ahova jártam  az 1-8 osztályt,gyermekkorom boldog emlékei.

A Barázsnál  az erdőben  forrás vizért mennek a fiam ,menyem , hugom leánya és unokája

Drága szüleimmel és fiammal  a szülöiház udvarán .Szép emlékek maradtak.Sajnos ők már nincsenek velünk csak szivünkben és emlékezetünkben,ahonnan soha nem mennek el.Mindig nagy "Szeretettel "amire ők tanitottak,gondolunk Rájuk.

Igy üldögéltünk az udvaron a kis jo levegön, közben épp kávéztunk vagy nassoltunk kicsitt beszélgetés közben.Mindig nagy öröm volt eggyütt lenni.

Az erdöben a Fernezelyi Bódi Tó -nál

Szalona sütésre készülve,kis pihenés

2011-ben látogatásom szülövárosomban.

Pár képen az ovodám ,iskolám,......ahol nevelkedtem ......

Több mint 150 évvel ezelött Petöfi Sándor igy vallott erröl a városról: "Ezek tövében fekszik Nagybánya ószerü épületeivel s gót tornyával, mint egy darab középkor, mit ittfelejtett az idö. .Ó mennyire szeretem e várost!

Kis lak áll a nagy Duna mentében;
Oh mi drága e lakocska nékem!
Könnyben úszik két szemem pillája,
Valahányszor emlékszem reája.

Bár maradtam volna benne végig!
De az embert vágyai vezérlik;
Vágyaimnak sólyomszárnya támadt,
S odahagytam őslakom s anyámat.

Kínok égtek a szülőkebelben,
Hogy bucsúmnak csókját ráleheltem;
S kínja lángi el nem aluvának
Jéggyöngyétől szeme harmatának.

Mint ölelt át reszkető karával!
Mint marasztott esdeklő szavával!
Oh, ha akkor látok a világba:
Nem marasztott volna tán hiába.

Szép reményink hajnalcsillagánál
A jövendő tündérkert gyanánt áll,
S csak midőn a tömkelegbe lépünk,
Venni észre gyászos tévedésünk.

Engem is hogy csillogó reményem
Biztatott csak, minek elbeszélnem?
S hogy mióta járom a világot,
Bolygó lábam száz tövisre hágott.

...Szép hazámba ismerősök mennek;
Jó anyámnak tőlök mit izenjek?
Szóljatok be, földiek, ha lészen
Útazástok háza közelében.

Mondjátok, hogy könnyeit ne öntse,
Mert fiának kedvez a szerencse - -
Ah, ha tudná, mily nyomorban élek,
Megrepedne a szive szegények!

Pozson, 1843. május

A HELY AHOL GYERMEKKOROMBAN A VAKÁCIOIMAT TÖLTÖTTEM :

Katalin,édesapám szülőfaluja,melyhez sok gyermekkori emlék fűz engem is.

Katalin egy szikrányi kis magyar település a szeszélyesen kanyargó kies Láposvölgyben, Nagybányától 10 km-re.
A folyócska frissítő vize, a partmenti fűzfák, a Korponay erdő üdezöld bársonya a nyári forróság idején tömegesen vonzza a betonfalak között élő nagybányaiakat.
årásos feljegyzés, amely eredetére utalna alig akad, jelenleg egyről tudunk, miszerint egy 1405-ös leleszi konvent dokumentuma először említi a falut, mint Alsókoltó, a pápai udvarnak járó adózás kapcsán.

                                   A Lápos folyó

Katalin elején a Református templom

Katalin utcája ahova gyerekkorom legszebb emlékei kötödnek,édesapám szülöfaluja.

                  Katalin határában
A helybeliek között mai napig él egy legenda, amely szerint nagyon rég a település sokkal nagyobb volt a mostaninál. A pusztító tatárjárás egyik alkalommal teljesen felégette a falut, csak egy páran tudtak a közeli erdőkbe menekülni. A kevéske nép leszármazottjai ugyanezt élte át a bitorló török járás idején.
Talán ez ad magyarázatot a falu mostanság is csekély népességére. A mai napig lakossága 300-350 lélekből áll.

                 Múlt és jövő
Egy másik monda a Katalin elnevezésre derít fényt.
Ükszüleink szerint a falucska elnevezését Fugger Katalinról kapta, a környékbeli betegek védőszentjéről.
Fugger Katalin a XVI. század elején uralkodó Drágfy idejében élt Kővárvidéken. Édesapja az ágostai gazdag Fugger házból származott, Asszonypatakán ő volt a Thurzó János tulajdonában lévő Zazar aranybányák felügyelője.
Katalin egész életét a betegek, elesettek, árvák felkarolasára áldozta. Giródtótfaluban ( Táuții de Sus ) menhelyet alapított számukra, szükségleteiket anyagilag támogatta. Ő volt az egyetlen ember, aki a bélpoklosok között szabadon járt-kelt, anélkül, hogy megfertőzte volna a halálos kór. A betegek imádták, az emberek csodálták és elnevezték Boldogasszonyuknak, sőt, a legenda szerint Aranylábu Katalinnak

                 Katalini lakodalmas hintó
Drágfy ideje után a település, akárcsak Koltó a Telekiek birtokához tartozik. Katalinban volt a grófi major. A falu lakóinak többsége református. Lakossága nagyrészt zöldség- és gabonatermesztéssel foglalkozik. Törzsgyökeres családnevek: Bencze, Turuczkó, Móre, Balázs. Katalin jelenleg közigazgatásilag Koltóhoz tartozik.

                         Katalini naplemente

És Katalin mellett Koltó  Petőfi -zarándokhelye

Petőfi Sándor és Szendrei Julia szobra a Gróf Teleki Sándor kastályának kertjében.

PETOFI SANDOR Azokon a szép kék hegyeken túl...

Azokon a szép kék hegyeken túl
Fogsz te élni, kedvesem, ezentúl,
Ott fogsz élni boldog férjed mellett,
Kit boldoggá egyedűl szived tett;
Napkeletről messzebb napkeletre
Jössz velem, hogy mulathass kedvedre,
Odaviszlek szép Erdélyországba,
Láposvölgyi regényes magányba.
Hiszem, hiszem, hogy vidáman élünk,
Mert ott csak a természet lesz vélünk,
A dicső, az örökszép természet,
Kinek arcát oly gyönyörrel nézed,
Mert tudod, hogy leghivebb barátom,
Kit sohasem kaptam hazugságon,
Ki elűzi a lélek kigyóit,
Ki sohasem sebesít, de gyógyit.
Ottan élünk a világtól távol,
Semmi sem jut el hozzánk zajábol,
Csak az a halk, tengerféle morgás,
Mely a zajnak csak viszhangja, nem más,
S mely meg nem zavarja álmainkat,
Sőt még költőibb álmakba ringat.
Odaviszlek, egyetlen virágom
A nagy földön, e nagy pusztaságon,
Ott gyakorlom én be ezt a régen
Óhajtott szót: kedves feleségem!  

Szatmár, 1847. szeptember 1 - 7.