KEDVES KATANING TAGOK KÉRÜNK MINDENKIT HOGY ÜZENŐFALÁN ÉS PRIVÁT ÜZENETEIBŐL AZ 1 HÓNAPNÁL 

RÉGEBBI ÜZENETEKET ÉS KÉPEKET   KITÖRÖLNI SZÍVESKEDJETEK  HOGY NE TERHELJÜK TÚL AZ OLDALT.   A SAJÁT OLDALON LÉVŐ KOMMENTEKTŐL JOBRA EGY PICI PIROS +  OTT TÖRÖLHETŐ.

Kedves Barátaink ! A Faliujságon lehet üzenni egymásnak. A Körpanoráma csoportban is lehet nézni Tévé műsort és sok szép tájat is nézni.Kellemes időtöltést kivánunk Mindenkinek!

Kedves Barátaink! ÚJDONSÁG  A NING RÉSZÉRŐL.       !!!

 Ez egy zárt közösség oldal ,ahol   2010. óta a szabadidejét szeretetben,békességben együtt töltő csapat értékes Tagjává váltunk. AZ OLDAL  nem  FIZETŐS  Ezért kérek mindenkit aki velünk akar maradni hogy hivja meg barátait az oldalra .

Kivánunk mindenkinek kellemes idötöltést az oldalon.

                                !                                          

Én itt születtem  Nagyszalontán

 

Nagyszalonta

 

 

Nagyváradtól 38 km-re délnyugatra a Kölesér partján fekszik, Nagyvárad - Arad - Temesvár országúton, a román-magyar országhatártól keletre, 14 km távolságra közúton a Nagyszalonta - Méhkerék határátkelőhöz.

Régen a központ.....

Csonka torony...

                                                                        

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A református templom ahol keresztelkedtem

 

Református templom

Nagyszalonta református temploma már a harmadik. Az első Toldiék várában, a második a Mikó iskola kertjében épült, a jelenlegi a város központjában, 1750-1755 között épült. 3000 ember befogadására képes.Több ízben leégett.

Az 1847-es tűzvészben a toronyból leesett a félig megolvadt harang. 1853-54 között újjáépült. Tornya 42 m magas, a benne lévő toronyórát az 1860-as években makedon kereskedők vették. A templom bejárata mellett vástáblát építettek a falba, rajta már alig kivehető számok vannak, amelyen a hely tengerszint feletti magasságát rögzítették. A templomot szoborpark veszi körül. Egyik oldalán Arany János és a város jelenkori nagyjai, másik oldalán pedig Bocskai István és Kossuth Lajos szobra látható.

Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR Nagyszalonta, Református templom, Fotó: WR  

Átadták a békés öregkor bölcsőjét
2011-04-29 01:45:05
Átadták a békés öregkor bölcsőjét

Átadták a békés öregkor bölcsőjét

Az öregek otthona a város keleti részén épült, a városi kórház közelében. A telek, melyre az épületet emelték a szőlőskertben – Tókertben – található, bejárata van úgy a kert, mint a kórház felől. Az otthonban 15 szoba áll a beköltözők rendelkezésére, valamennyi külön fürdőszobával, padlófűtéssel ellátott. Emellett ebédlő helyiség, orvosi szoba, ügyeleti helyiség, gyógytorna-lehetőség, gondnoki lakás is tartozik az ingatlanhoz. A kivitelezés során nagyon ügyeltek a minőségre, ez látható a nyílászárókon, burkolatokon, vezetékrendszereken. Az épület udvara parkosított, kis csobogó, dísztó és sok virág díszíti. Távolabb fedett terasz várja tiszta levegővel, árnyat adó biztonsággal az otthon lakóit.

            Az épület terveit Boros József és neje készítette. A megépítést Tyukodi István vállalta fel, majd sajnálatos halálát követően lánya, Hanyecz Katalin vette át a kivitelezési munkálatokat. A megvalósításban részt vállalt Meggyesi Lajos (Samel kft.) és Kovács Zoltán (Gedoras kft.) valamint Szemes Szabolcs vállalkozó. A kanalizálás és területrendezés munkálatainak elvégzésével a Polgármesteri Hivatal támogatta az otthon megépítését. A vállalkozókat és a megbízót Bődi Imre építésvezető segítette szaktudásával.

 

Idosek otthona atadasMikló Ferenc szavai:

Az avatás perceiben ne csak egy épületet lássanak, melyre szükség van, de az épület mögött érezzék a rengeteg munkát és imádságot! Ez az intézmény a gondoskodó szeretet példája kell legyen. Falai között a méltó gondoskodás mellett mindig ott lesz a lelki táplálék, az ige is, ez segíti majd a szükségletek enyhítését.

            Arra szólítom a jelen lévőket, lássunk Jézus szemével. Lássuk meg az emberek igazi nehézségeit. Együtt nagyon sokat tudunk tenni egymásért. Jézus az életét adta – Te mit tudsz tenni az emberekért?

            Az egyház mindig annyit tehet, amennyit tagjai áldoznak, adnak önmagukból, saját értékeikből. Így jöhetett létre ez az otthon is. De még sok a tennivaló személyes életünkben, családunkban, gyülekezeteinkben, hogy a keresztény gondoskodó szeretet valósággá váljon.

            Amikor itt állunk az avatás előtti percekben, tekintsünk vissza az elmúlt hősz esztendőre. Munkánk során mindig megsegített bennünket az Úr. Megtapasztalhattuk, hogy az Úristen minden ösvény, útja a szeretet és a hűség. A szeretet ura áldja meg ezt az otthont, azkat, akik majd benne laknak, és azokat akik felépítéséért tettek, áldoztak, és imádkoztak érte. Isten kegyelme tegyen minket továbbra is épülő és építő közösséggé. Úgy legyen.

 

            Az ünnep megható percekkel folytatódott, amikor mikrofonhoz lépett Szilágyi Molnár Anna nyugalmazott tanítónő, az otthon első lakója. Túrmezei Erzsébet németből fordított, A legnagyobb művészet című versét nyújtotta át a hallgatóságnak, azzal a megjegyzéssel, hogy e szavak a fiatalokhoz is szólnak, mert mindenkinek gondolni kell az öregkorra, akkor is, ha az még nagyon távolinak látszik.

 

Idosek otthona atadasA legnagyobb művészet

A legfőbb művészet, tudod mi?

Derűs szívvel megöregedni!

Tenni vágynál, s tétlen maradni,

igazad van, mégis hallgatni.

Soha nem lenni reményvesztett.

Csendben hordozni a keresztet:

Irigység nélkül nézni másra,

ki útját tetterősen járja.

Kezed letenni az öledbe,

s hagyni, hogy gondod más viselje.

Hol segítni tudtál régen,

bevallani alázattal, szépen,

hogy arra most már nincs erőd,

nem vagy olyan, mint azelőtt.

Így járni csendesen, vidáman

Istentől rádrakott igádban.

 

Mi adhat ilyen békét nékünk?

Ha abban a szent hitben élünk,

hogy a teher, mit vinnünk kell,

örök hazánkba készít el.

Ez csak a végső simítás

a régi szíven, semmi más.

Eloldja köteleinket,

ha e világ fogvatart minket.

Teljesen ezt a művészetet

megtanulni nehezen lehet.

Ára öregen is sok küzdelem,

hogy a szívünk csendes legyen,

s készek legyünk beismerni:

 

Önmagamban nem vagyok semmi!

S akkor lelkünk kegyelmes Atyja

nekünk a legszebb munkát tartogatja:

Ha kezed gyenge más munkára,

összekulcsolhatod imára.

Áldást kérhetsz szeretteidre,

körülötted nagyra, kicsinyre.

S ha ezt a munkát is elvégzed

és az utolsó óra közeleg,

hangját hallod égi hívásnak:

       Nagyszalonta kimagasló szemelyisege Arany János költő művelt

sokoldalú közismert köztiszteletben álló igaz magyar ember es Petőfi Sándor költő hű barátja.





1817. március 2. Nagyszalonta - 1882. október 22. Budapest

     
       1817. március 2-án született Nagyszalontán.

       Az Arany család õsi fészke Köleséren található, innen költöztek elõbb Nagyfaluba, majd Szalontára; elsõ földjüket és nemességüket Bocskai Istvántól kapták, címerüket I. Rákóczi György adományozta 1634-ben, de ezt elvesztették, amikor Mária Terézia 1745-ben herceg Esterházy Antalnak adományozta a hajdúvárosokat. A nemeslevél birtokában a família 1778 óta külön pereskedett jussáért, de nemességüket jogi úton sem sikerült visszaszerezniük. Kilenc testvére volt, de abból csak egy (Sára) élt akkor, amikor õ született. Szülei, Arany György és Megyeri Sára földmûvelõk voltak. Szüleinek késõi és egyetlen fiúgyermeke volt; amikor született, nõvére már rég férjhez ment. Szülei hívõ reformátusok voltak, és így János fiatal korától békés, csendes környezetben nõtt fel, idõs szüleivel, és ez is magyarázhatja csendes komolyságát. Tanulékonysága korán feltûnt: mire hat évesen Szalontán iskolába került, már nem csak tökéletesen olvasott, de már ismert bibliai történeteket, énekeket és a könnyû irodalom termékeit. Már iskolai évei alatt közismert kis poétája volt Szalontának.

       Tizenhat éves koráig otthon nevelkedett; elõbb szülei oktatták féltõ gonddal kései gyermeküket, majd a helyi iskolában tanult és segédtanítóskodott.
    1833 novemberében a debreceni kollégium fõiskolai tagozatára került, "tógátus" diák lett, de egy év múlva anyagi nehézségek miatt megszakította tanulmányait; 1834 márciusától egy évig Kisújszálláson lett segédtanító, majd visszatért a kollégiumba.
    1836 tavaszán színésznek állt Debrecenben, késõbb egy vándortársulat tagja lett, s a társulattal Máramarosszigetig jutott.
    1836 augusztusában, hatvannégy évesen meghalt édesanyja, Megyeri Sára. Édesapja ekkorra már elvesztette szeme világát (késõbb visszanyerte). Aranyt egész életében furdalta az önvád, hogy a színészet miatt magára hagyta idõs szüleit. Nem tért vissza Debrecenbe, hanem beteg apját gondozta és hivatalt vállalt. Tanító, majd városi írnok lett,
    1840-tõl másodjegyzõ. Feleségül vette Ercsey Juliannát, s        
    1841-ben megszületett Juliska lányuk, 1844-ben László fiuk.
  1842-ben a nagyszalontai gimnázium rektora lett Arany barátja és kollégiumi társa, Szilágyi István, akinek ösztönzésére görög klasszikusokat olvasott és megtanult angolul.
    1844-ben - nyolcvanhét éves korában - meghalt apja, Arany György.
   1846-ban érte el Arany János elsõ irodalmi sikerét: Az elveszett alkotmány elnyerte a Kisfaludy Társaság - komikus eposz megalkotására kiírt - pályázatát; a következõ évben, az újabb pályázaton pedig a Toldi kapta a társaság pályadíját. Ekkor kezdõdött legendás barátsága Petõfivel, melyet leghívebben levelezésük tükröz. A forradalom és szabadságharc idején a Nép barátja címû néplap társszerkesztõje Vas Gereben mellett.
    1848 júliusában megbukott a szalontai követválasztáson. Novemberben nemzetõr Aradon.
    1849 májusában belügyminiszteri fogalmazó Debrecenben és Pesten. A bukás után Szalonta környékén bujdosott az oroszok elõl. Járási írnok lett, majd 1851-ben fél évig Geszten a költõnek készülõ Tisza Domokos nevelõje volt.
   1851 novemberében tanári állást vállalt a nagykõrösi református kollégiumban, a gimnázium magyar- és latintanára lett.
     1859-ben akadémiai székfoglalóját tartotta Zrínyi és Tasso címû tanulmányával.
   1860-ban Pestre költözött, és elvállalta a Kisfaludy Társaság igazgatói tisztét. Megindította a Szépirodalmi Figyelõ címû hetilapot (1860), melyet Koszorú címmel átszervezett (1863).
      1865-tõl volt az Akadémia titkára. Ez év decemberében meghalt Juliska lánya, s részint e tragikus esemény hatására tíz évi hallgatás következett költõi pályáján.
      1868-tól Aranyék nevelték Juliska kislányát, Széll Piroskát.
      1869 és 1876 között nyaranta Karlsbadban (Karlovy Vary) kúráltatta magát.
    1870-ben az Akadémia fõtitkárává választották. Az egyre több megpróbáltatással és elfoglaltsággal járó megbízatásról hét év múlva mondott le.
     1877-tõl tavasztól õszig a margitszigeti nagyszállóban lakik feleségével, a második emelet két, Dunára nézõ szobájában. Ekkor már felmentették a fõtitkári teendõk alól, de lemondását az Akadémia csak 1879-ben fogadta el, meghagyva az Arany családnak lakosztályukat a Duna parti székházban.
       1882. október 22-én halt meg. - Arany János ércszobrát a költõ mûveibõl vett alakokkal Stróbl Alajos mintázta, a Nemzeti Múzeum elõtt állították fel és 1893 tavaszán leplezték le.


Itt született
- 1755. december 21-én Földi János orvos, költő
-1815. május 8-án Lovassy László jogász, az országgyűlési ifjak egyik vezetője;
- 1817. március 2-án Arany János költő;[2]
- 1841. augusztus 9-én Arany Juliska, Arany János fiatalon elhunyt leánya;
-1844-ben Arany László költő, író, műfordító;
- 1844. február 22-én Kornya Mihály, a magyar baptizmus atyja;
-1891-ben Zilahy Lajos író;[3]
-1897-ben Sinka István költő;
1905-ben Kulin György csillagász.




Az Arany család nőtagjai: Arany Jánosné, Széllné Arany Juliska, Széll Piroska







-A temetőben nyugszik Arany Juliska, Arany János fiatalon elhunyt lánya; sírján a magyar irodalom egyik legszebb sírverse olvasható.
* Kiss István (szobrász) Kossuth-díjas, Arany János bronzszobrának alkotója (1991)


Önálló magyar iskola Nagyszalontán – hatvanhat év után először

2011, augusztus 17 - 13:34
Bevezető: 

Hatvanhat év után először kezdhetik el a tanévet színmagyar iskolában a nagyszalontai diákok.

iskolaHatvanhat év után először kezdhetik el a tanévet színmagyar iskolában a nagyszalontai diákok. A Bihar megyei város két vegyes tannyelvű iskolájából, az Arany János Általános Iskolából, illetve az Arany János Főgimnáziumból a magyar osztályokat tömörítik egyetlen tanintézetbe.

A főgimnázium épületében a román osztályok maradnak, a magyar gyerekek viszont hat különböző épületbe elszórva kezdhetik meg a 2011/2012-es tanévet.

Húszéves álma válik valóra a nagyszalontai magyarságnak az önálló magyar iskola megalakulásával – mondta el lapunknak Török László polgármester. A megyei jogú város önkormányzata saját költségvetéséből mintegy 150 ezer eurót utalt át az iskolaépületek felújítására, illetve modern tanszerek beszerzésére – tudtuk meg. Hatvan számítógépet vásároltak, illetve különleges, interaktív módon működtethető táblákat is vettek – ez utóbbiak az elöljáró tudomása szerint egyediek a megyében.

Török László úgy értékeli, a magyar iskola önállósodása az erdélyi magyarság kulturális autonómiatörekvéseinek egyik állomása, hiszen a hajdúváros magyar szigetnek számít Bihar megye déli részében.

Mészár Julianna, az Arany János Iskolaközpont néven megalakult tanintézet igazgatója nem örül, hogy a román osztályoké marad a főgimnázium épülete, hiszen ő maga is három évtizeden át tanított ott, de azt mondja, egyelőre az a fő, hogy sikerült elindítani a magyar iskolát. Mint mesélte, nem volt könnyű a hat épületbe elosztani az osztályokat. A városházához közeli volt általános iskolába kerültek a 7–12. osztályok, a Kálvin utca sarkán álló ingatlanba az 5–6. osztályosok, a református egyház tulajdonában lévő épületet pedig az elemisták vehetik birtokba ősztől. Mindemellett szükség lesz a régi szódavízgyárban berendezett öt teremre is, öt speciális tanrendű osztály pedig a Peter Iskolában kap helyet.

A hatodik épületet idén még nem veszik használatba, így ott egyelőre nem végeztek felújítást: ide a tervek szerint – természetesen szintén magyar tannyelvű – szakiskolai osztályok kerülnek majd, amelyekkel a tanintézet iskolaközpontból iskolacsoporttá egészülhet ki. Török László polgármester elképzelései szerint fodrászatot, manikűr-pedikűrt, kozmetikát tanulhatnak majd itt a diákok, de lenne építőmunkás- és autószerelő-képzés is.

Az igazgatónő elmondta, a távlati tervek között természetesen szerepel az iskola egybeköltöztetése, de ehhez építkezni kellene. Elképzelés már van: a református egyházközség telkén jelen pillanatban az egyházi óvoda üzemel egy régi épületben. Mészár Julianna szerint ha azt sikerülne lebontani, helyére campus épülhetne, ahol az iskolai osztályok mellett az óvoda is kényelmesen elférne. Mi is beszámoltunk már róla, hogy az eredeti tervek szerint a városban református egyházi iskola jött volna létre, emiatt nem is volt konfliktusmentes a magyar tanintézet létrehozása, ám mostanra úgy tűnik, megoldódtak a problémák: Bődi Kálmán, az egyházközség gondnoka is úgy véli, nagy jelentőségű az önálló iskola beindítása.

 

MTI - barikad.hu

 

 

és napjainkban...............
- A Csonkatoronyban Arany János emlékmúzeum található (nyitva tartás kedd, szerda, csütörtök, szombat 10-16-ig, ugyanott városi Galéria)




-a központi parkban a város alapító Bocskai István teljes alakos szobra




- Református temploma mellett a Romániához csatolt területek egyetlen megmaradt Kossuth-szobra áll.





- Szobor Park (Ref. Templom jobb oldalán):


 



Arany János teljes alakos szobra,





Sinka István,




Zilahy Lajos,




Kulin György,

Kiss István (Kossuth-díjas szobrász) mell szobrai



- Nagyszalonta ,,400 éves város" emlékére állított Hajdú emlékmű, az Erzsébet parkban az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával ültetett két tölgyfa tövében található.

 



-Arany János szülőháza helyén álló házon emléktábla látható.

-Zilahy Lajos szülőháza emléktáblával megjelölve.
-Sinka István szülőháza emléktáblával megjelölve.
-Kulin György szülőháza emléktáblával megjelölve.


A település első hivatalos említését 1332-ben találjuk a nagyváradi püspökség pápai jegyzékében, ahol a helység Zalantha néven szerepel. Utólag a település több néven is szerepel, mígnem 1587-ben már a végleges Szalonta név jelenik meg minden feljegyzésben.

A XVI.-ik század végéig a Toldi család birtoka, a településnek nincs különösebb fontossága, talán azért is mert nem messze tole volt a XII.-ik században épült Kölesér vára, amely fontos politikai és gazdasági központja volt a vidéknek. Ebben az idoben Szalonta kb. 50 házból álló település volt, lakóinak száma nem haladta meg a 250-300 lelket.

 


 




A törökök 1598-ban feldúlják és elpusztítják Kölesér várát és vele együtt Szalontát is. Kölesér várát már nem építik újjá, helyette a visszatéro és az 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem által letelepített 300 hajdú megalapítja Szalonta városát.
Ez idoben épült fel a ma is látható ortorony, a "Csonkatorony", amely akkor a szalontai vár része volt. A letelepített hajdúk nemesi kiváltságokat kaptak, a települést pedig városi rangra emelték.

 





A megadott kiváltságok és lehetoségek nyomán a település rohamosan fejlodni kezd és az utak keresztezodésében épült város a térség fontos gazdasági központjává válik. Megkapja a vásárok megtartásának jogát, mely fölpezsdíti a város és a környék kereskedelmi és gazdasági életét.



Mivel Szalonta az erdélyi fejdelmség szélén volt, a szomszédságban a törökök által meghódított területekkel, a szalontai vásárok sokszínusége azt eredményezte, hogy kialakult egy nagyon eros kisiparos réteg, mint a szucsök, csizmadiák, bognárok, kovácsok, stb., akik portékájukkal bejárták a környezo településeket: Tenkét, Belényest, Gyulát, Orosházát.


 
 


1659-ben II. Rákóczi György, Erdély fejedelme, a törökök támadása elol felégeti a várost. A törökök kivonulása után a vár elvesztette végvári jelentoségét, omladozó falait széthurcolták, csak a torony dacolt a pusztító viharokkal.
A XVII-ik század végére újra benépesül és virágzó település lesz.
A sikeres törökellenes hadjáratok után Ausztria 1686-ban bekebelezi Magyarországot, majd 1688-ban Erdély is fennhatósága alá kerül.


 



Lipót császár megerosíti a szalontaiak kiváltságait, de 1700-ban a császári udvar lemond a hajdúk katonai szolgálatairól és ezzel megszünteti a régi kiváltságokat. Ez a helyzet komoly ellentéteket szül a városlakók és az Eszterházy család között. A perlekedés 1848-ig tart, mikor a város lakói visszanyerik törvényes úton a jogaikat.

 



1848-ban a forradalom és szabadságharc a szalontaiakat is harcra buzdítja. Arany János költo, a város szülötte, maga is részese az eseményeknek. E kis szabadság után a város újból a Habsburg birodalom diktatúrájában éli életét.

A XIX-ik század elejétol a helyi kisiparosok céhekbe tömörülnek. 1820-ban alakul az elso céh, a csizmadiák céhe, majd a tímárok alakítanak 1836-ban céhet. 1872-ben a céhek egyesülnek, a csizmadiák kivételével, és megalapítják a Kisiparosok Szövetségét, amely 500 kisiparost tömörít.

A XIX-ik század végén fejlodésnek indul a város: lecsapolják a lápokat, vizeket, építik a vasutat, felépülnek az állami intézmények. Megjelennek az elso ipari létesítmények és rohamosan no a város lakossága.




Az elso világháború végén megjelennek a nemzetállamok és így Nagyszalonta határmenti város lesz a román-magyar határszélen.

A város iparosodása jelentos folyamatként jelentkezik a város gazdasági életében. A mezogazdaság-orientált település fontos ipari központtá növi ki magát.

 


 

 

 

Szeretettel ajánlom Nagyszalontát a turisták figyelmébe.

Megtekintések: 879

Válasz erre a beszélgetésre

Drága Barátnőm!Köszönőm hogy csatlakoztál a csoporthoz,és nagyon hálás vagyok hogy bemutattad szülöhelyedet.Szeretném ha mások is megtennék igy megismerkednénk közelebről és lehet hogy egy kirándulás alkalmával meglátogatjuk egymást.Én is voltam ott a református templomban a korussal énekelni.Nagyra becsült rendes emberekkel találkoztunk.Érdemes oda látogatni.

Én is Nagyszalontán születtem, a Bocskai utcában és az Arany János gimnáziumban érettségiztem.Köszönöm ezt a szép összeállítást.Üdv.Kenéz Irma Gyuláról.
Kedves Magdolna, nagyon tetszik az osszealitas amit a szulovarosodrol keszitettel, en 11 eves koromban iskolai kirandulas alkalmaval az Arany Janos muzeum latogatasa alkalmabol  jartam Nagyszalontan, nagyon tetszett es meg par alkalommal atutazoban jartam ott. Koszonom neked, hogy igy megismerteted ezt a szep varost. Kivanok neked minden jot , szeretettel Jutka, ez uton kuldok egy barati meghivot.

Nagyon szepen koszonom az ertekes beszamolot.Gratulalok!!!!!

Draga Magdi!!!!! Nagyon szepen koszonom neked a csodalatos osszeallitasod amit Szalontarol keszitettel. Boldog voltam ,hogy ujra lathattam a kis szulovarosom,amit felledni nem lehet sosem. En is itt szulettem es bizony konybe labadt a szemem,meg vegig neztem az ertekes videod.Kivanok neked minden szepet es jot az eletedben es szeretettel kuldok neked egy barati meghivot . Tisztelettel Dezsi Marika Californiabol

Udvozollek!


Kedves Maria! Nagyon orulok hogy tetszik az osszeallitasom. En is elkerultem Szalontarol, de mindig szeretettel gondolok vissza a helyekre ahol felnottem. Te mikor kerultel el Szalontarol? Lehetseges hogy egykoruak vagyunk? En 53 eves leszek a jovo  honapban. Jelenleg Nagyvaradon elek.


Minden jot neked!!!

Dezsi Maria mondta:

Draga Magdi!!!!! Nagyon szepen koszonom neked a csodalatos osszeallitasod amit Szalontarol keszitettel. Boldog voltam ,hogy ujra lathattam a kis szulovarosom,amit felledni nem lehet sosem. En is itt szulettem es bizony konybe labadt a szemem,meg vegig neztem az ertekes videod.Kivanok neked minden szepet es jot az eletedben es szeretettel kuldok neked egy barati meghivot . Tisztelettel Dezsi Marika Californiabol

Hello kedves Magdi!!!! Koszonom szepen  ,hogy valaszoltal . En nem olyan regen kerultem el csak 6 es fel eve  de megkell mondanom nagyon jol eso erzes volt latni Szalonta nevezetesegeit a templom belsejet . Koszonok szepen mindent es kivanok neked minden szepet es jot . Tisztelettel Marika.

Nagyon  szép,  tartalmas összeállítást  láttam  Nagyszalontáról,  gratulálok  Magdikának,  részletesen  beszámolt  szülõvárosomról.  Büszke vagyok, hogy  Nagyszalontát  szülõvárosomnak  mondhatom, mert  én  is  ott  születtem  a  Petõfi  utca  1  szám alatt,  Kenéz  Gyula  néven. (1936) 

RSS

KATANING TV

OLDAL FORDÍTÓ

 

Cégek


vállalkozások,
hirdetéseit megjelentetjük

az ár megeggyezés szerint
havonta fizetendő!

TÁMOGATÁS

                 
***

HA TEHETED TÁMOGASD A KATANING OLDALT!

                  KÖSZÖNJÜK!!!

ISTEN HOZOTT!

***






FACEBOOK

MÁR A FACEBOOKON IS MEGTALÁLSZ MINKET! LIKE-OLJ BENNÜNKET OTT IS!!!

Születésnapok

Mai születésnapok

Holnapi születésnapok

ADMINOK

ooo

***

***

***

free counters

***

Profilkártya

Betöltés...

© 2019   Created by Bertalan Katalin.   Működteti:

Profilkártyák  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek

***

*** ***