KEDVES KATANING TAGOK KÉRÜNK MINDENKIT HOGY ÜZENŐFALÁN ÉS PRIVÁT ÜZENETEIBŐL AZ 1 HÓNAPNÁL 

RÉGEBBI ÜZENETEKET ÉS KÉPEKET   KITÖRÖLNI SZÍVESKEDJETEK  HOGY NE TERHELJÜK TÚL AZ OLDALT.   A SAJÁT OLDALON LÉVŐ KOMMENTEKTŐL JOBRA EGY PICI PIROS +  OTT TÖRÖLHETŐ.

Kedves Barátaink ! A Faliujságon lehet üzenni egymásnak. A Körpanoráma csoportban is lehet nézni Tévé műsort és sok szép tájat is nézni.Kellemes időtöltést kivánunk Mindenkinek!

Kedves Barátaink! ÚJDONSÁG  A NING RÉSZÉRŐL.       !!!

 Ez egy zárt közösség oldal ,ahol   2010. óta a szabadidejét szeretetben,békességben együtt töltő csapat értékes Tagjává váltunk. AZ OLDAL  nem  FIZETŐS  Ezért kérek mindenkit aki velünk akar maradni hogy hivja meg barátait az oldalra .

Kivánunk mindenkinek kellemes idötöltést az oldalon.

                                !                                          

Információ

Versek világa határok nélkül

Itt a helye
AKINEK A LELKÉT MEGÉRINTIK A SZÉP VERSEK.

Köszöntelek oldalamon kedves Látogató!

 

Nagyon szeretem a verseket, idézeteket! Gondoltam megosztom veletek is!  

Kedvenc költőim, íróim verseit, idézeteit gyűjtöttem össze!

 

 

 

Számomra nagyon sokat jelent egy-egy szép vers vagy gondolat! Különböző alkalmakor segítségünkre lehet egy-egy kedves szó, vers, idézet!

Érzelmeink tökéletes kifejező eszközei lehetnek!

 Fogadjátok sok szeretettel!Ti is hozzatok !

Tagok: 47
Utolsó aktivitás: Máj 23, 2018

 

 IDE VÁROK MINDENKIT SZERETETTEL,AKINEK A LELKÉT MEGÉRINTIK A SZÉP VERSEK.

 

 

 

 

 

 

***

***

A barátságot mondhatjuk egy kertnek,
melybe sok-sok kis magot elültethetsz.
Kedvesség és nevetés a locsolás,
s a szeretet lesz a kinyíló virág.
Türelem, megértés, gyengéd figyelem
napsütésnél jobban melegítenek,
Így nem hervad a szeretet virága,
s aki ültette, örökké csodálja.

;">

 

***

AZ ÉLET Az élet a zsibárusok világa, Egy hangos vásár, melynek vége nincs. Nincs semmi tán, melynek ne volna ára, Megvehető akármi ritka kincs. Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak Kufár lélekkel hasznot, üzletet; Itt alkusznak, amott már áll a vásár, A jelszó mindig: eladok, veszek!... Raktárra hordják mindenik portékát, Eladó minden, hogyha van vevő: Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság, Rajongás, hit, eszmény és szerető. Aki bolond, holmiját olcsón adja, Az okos mindig többet nyer vele, A jelszó: egymást túl kell licitálni, Ádáz versennyel egymást verve le! A szív az üzlet leghitványabb tárgya S eladják mégis minden szent hevét. Akad vevő rá, egymást licitálja, Hogy a holmit atomként szedje szét. Folyik a vásár harsogó zsivajban, Az egyik kínál, másik meg veszen, Csak néhol egy-egy végképpen kiárult, Kifosztott lélek zokog csendesen. Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben, Bolondok bizton, balgák szerfelett, Eddig az ő példájukat követtem, Ezután én is másképpen teszek, Lelkem, szivem kitárom a piacra, Túladok én is minden kincsemen... ...De nincs erőm ily nyomorulttá válni, Óh, nincs erőm, én édes Istenem!... Ady Endre

AZ ÉLET

Az élet a zsibárusok világa,
Egy hangos vásár, melynek vége nincs.
Nincs semmi tán, melynek ne volna ára,
Megvehető akármi ritka kincs.

Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak
Kufár lélekkel hasznot, üzletet;
Itt alkusznak, amott már áll a vásár,
A jelszó mindig: eladok, veszek!...

Raktárra hordják mindenik portékát,
Eladó minden, hogyha van vevő:
Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság,
Rajongás, hit, eszmény és szerető.

Aki bolond, holmiját olcsón adja,
Az okos mindig többet nyer vele,
A jelszó: egymást túl kell licitálni,
Ádáz versennyel egymást verve le!

A szív az üzlet leghitványabb tárgya
S eladják mégis minden szent hevét.
Akad vevő rá, egymást licitálja,
Hogy a holmit atomként szedje szét.

Folyik a vásár harsogó zsivajban,
Az egyik kínál, másik meg veszen,
Csak néhol egy-egy végképpen kiárult,
Kifosztott lélek zokog csendesen.

Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben,
Bolondok bizton, balgák szerfelett,
Eddig az ő példájukat követtem,
Ezután én is másképpen teszek,

Lelkem, szivem kitárom a piacra,
Túladok én is minden kincsemen...
...De nincs erőm ily nyomorulttá válni,
Óh, nincs erőm, én édes Istenem!...

Ady Endre

***
   

***

Ady Endre (1877-1919)A partiumi Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családban. Édesapja Ady Lőrinc (1851–1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja Pásztor Mária (1858–1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy öccse volt, Ady Lajos (1881–1940), aki magyar-latin szakos tanárként ábrándos nyelvészkedéssel nevüket Ond vezér nevéből eredeztette. A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. (Forrás Wikipédia) Válogatás verseiből.


; Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének

Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.

Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.

De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.

Ezért minden: önkinzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.

1909 jún. 20. (A Nyugatban jelent meg először: 1909. július 1. ; ugyanezen decemberében a Szeretném, ha szeretnének című kötet nyitóverseként volt olvasható)

SZÍNHÁZBAN

Nincs egy tűrhető szereplő,
Unalmas, rossz mind a hány,
Ha hiányzik páholyából
Az az édes, barna lány.

De ha ott van, oly elnéző,
Engedékeny, jó vagyok:
Kritikát a barna kislány
Szép szeméből olvasok.


=Ady Endre emlékmúzeum Nagyváradon=


A park közepén lévő kicsiny emlékmúzeumot 1957-ben létesítették, abban az épületben, amelyikben a múlt századi "Mülleráj" üzemelt. Az épület előtt van Ady mellszobra, ahol eredetileg Mária mennybemenetele bronzszobor állt, amely jelenleg a Barátok temploma kertjében látható.



Ady Endre Emlékmúzeum – az Adyra vonatkozó irodalmi anyag és emlékek gyűjtőhelye a nagyváradi "Müllerei" néven ismert cukrászda épületében, ahol a költő gyakorta vendégeskedett. Törzsállománya a Rozsnyai Kálmán-féle Ady-ereklyegyűjtemény, amelyet Nagyvárad városa 1942-ben vásárolt meg. A II. világháborúban jelentős veszteségeket szenvedett anyaghoz hozzácsatolták a zilahi gimnáziumban őrzött gyűjtemény maradványait; ezek nagy részét még a költő édesanyja és Ady Lajos, a költő testvéröccse adományozta az egykori Wesselényi-kollégiumnak. A két gyűjtemény egyesítése után 1955. nov. 26-án nyílt meg ünnepélyesen az Ady Endre Emlékmúzeum. Megszervezője és első igazgatója, Tabéry Géza, 1958-ban bekövetkezett haláláig itt alakította ki a romániai Adykutatás őrhelyét. Az Ady-relikviák gyűjtése és konzerválása, a gyűjtemény állandó gazdagítása és tudományos feldolgozása folytán a kutatások alapjául szolgáló leltár mára a következőképpen alakult: a 430 kötetes könyvtárból 134 Ady-mű, 51 különböző nyelvű Ady-fordítás, 183 Adyval kapcsolatos munka; a kéziratgyűjteményből 28 eredeti Ady-kézirat, ill. -levél; több mint kétszáz levél Léda, Csinszka, Ady Lajos, Dutka Ákos, Octavian Goga, Emil Isac, Emőd Tamás, Földessy Gyula, Tabéry Géza és mások tollából; a fényképgyűjteményből 40 eredeti, 305 másolat; cikkgyűjteménye kb. 1000 Adyval kapcsolatos írást tartalmaz; megvannak a Reinitz Béla, Hetényi Heidelberg Albert, Kacsóh Pongrác, Hodula István és mások megzenésítette Ady-versek kottái; 7 festmény, 6 szobor őrzi a költő emlékét. A gyűjteményt kéziratmásolatok, filmek, műsorok, plakátok, meghívók, gyászjelentések, rajzok, illusztrációk, folyóiratsorozatok (köztük a Nyugat szinte teljes kollekciója) egészítik ki.

Diósadi Ady Endre (Érmindszent, ma Adyfalva (románul Ady Endre), 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei is a fejlődést, a haladást sürgetik.
Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

A partiumi Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családban. Édesapja Ady Lőrinc (1851–1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja Pásztor Mária (1858–1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy öccse volt, Ady Lajos.

A szülei jogászt akartak belőle ezért beíratták a debreceni református jogi akadémiára, de hiába. Hiába küldték Pestre és Temesvárra, hiszen Ady költő akart lenni.

Ezután Nagyváradra ment, ahol gazdag kulturális élet volt annak idején. Új verskötetet adott ki 1903-ban Még egyszer címen, azonban ez sem volt siker. Az áttörés 1903 augusztusában jött, akkor találkozott Diósy Ödönné Brüll Adéllel, egy gazdag férjes asszonnyal, aki Párizsban élt és látogatóba jött haza Nagyváradra.
Léda (Ady így nevezte őt verseiben) lett a múzsája; Léda iránti szerelme és nála tett párizsi látogatásai segítették. Megfogta a kezemet, s meg sem állt velem Párizsig.” A Léda-szerelem 9 évig tartott:1903–1912-ig. Léda 1911-ben halott gyermeket hozott világra a költőtől, s ezután kapcsolatuk megromlott. 1912-ben, egy párizsi újságba írt cikkével végleg szakított Lédával.


Hétszer járt Párizsban 1904 és 1911 között. Első, egy évig tartó párizsi útja után a Budapesti Naplónál helyezkedett el, ahol 500 cikk és egy sor költemény jelent meg az ő tollából.

A könyvek iránt is élénken érdeklődő Ady a Huszadik század nevű radikális csoport tagja lett. 1906-ban megjelent harmadik verskötete Új versek címmel – ez a könyv mérföldkő a magyar irodalomban, a modern magyar költészet születését jelzi –, de a negyedik könyve, a Vér és arany hozta meg az igazi sikert és a kritikusok elismerését.

1908-ban a Nyugat című új irodalmi lap első számában megjelentek Ady versei és esszéi, ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa, 1912-től pedig az egyik szerkesztője is. 1908-ban Nagyváradon A Holnap nevű irodalmi csoport egyik alapítója volt.

A Nyugat kétségtelenül a magyar irodalom legfontosabb folyóirata, melynek Ady nemcsak szerkesztője volt, hanem szimbóluma is. Keményen kritizálta a politikai helyzetet. Nem volt ínyére a vezető pártok nacionalizmusa, bírálta a szociáldemokraták antinacionalizmusát is; látta mennyire maradt el Magyarország a fejlett országok után, de rámutatott a nyugati országok fogyatékosságaira is.

Ady 1912 áprilisában szakított Lédával.
1914-ben találkozott a 22 éves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett. 1915-ben a lány apjának beleegyezése nélkül összeházasodtak. Verseiben Csinszkának nevezte Bertát.

Az I. világháború alatt nem közölt írásokat, 4 év hallgatás után 1918-ban jelent meg újabb verseskötete, A halottak élén cím alatt. A kötetet Hatvany Lajos szerkesztette, aki „a kötet összeállításába erős kézzel nyúlt bele”, egyes verseket ki is hagyott.


Az őszirózsás forradalom után megalakult népköztársaság a forradalmi versei miatt megpróbálta kisajátítani, saját költőjének tekinteni. Ady egyik versében világosan kimondta: „sem utóda, sem boldog őse nem vagyok senkinek”, noha harcos híve volt a polgári radikálisoknak, és "vezérének" nevezte Jászi Oszkárt.

Élete utolsó heteiben súlyos beteg volt, vérbajban szenvedett. Ő, aki Tisza Istvánt geszti bolondnak nevezte egyik versében, elborult elmével feküdt a Liget Szanatóriumban, ahol 1919. január 27-én halt meg, 42 évesen. Temetése január 29-én volt. Koporsóját a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, ahol Kunfi Zsigmond, Móricz Zsigmond, Vincze Sándor, Babits Mihály, Pikler Gyula, Bíró Lajos, Jászi Oszkár, Kernstok Károly, Schöpflin Aladár és sok más közéleti személyiség mellett több ezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték utolsó útjára fedetlen fővel, a Múzeum körúton és a Rákóczi úton át a Kerepesi temetőig.



VAN OLYAN PERC...


Van olyan perc, mikor szivünkben
Az élet lángja fellobog,
Van olyan perc, mikor azt hisszük,
Hogy lehetünk még boldogok.
Szép asszonyarcok hosszú sorban
Reánk ragyognak, intenek,
Velünk vannak a csókban, borban
Ámor és Bacchus istenek.

De oly muló a mámor üdve,
Elszáll az ámitó remény,
Nem igér édes boldogságot,
Miként a mámor éjjelén.
S míg ránk tolúl a végzet átka,
A mely lelkünkre visszajár -
Szívünk olyan, olyan üres lesz,
Mint a mámort adó pohár.

Kerepesi temetőben

ÉRTED


Csodálom a gyönge embert,
Kiről mondák, regék beszélnek,
Ki nagy merészen égbe szállt
És elorzá kincsét az égnek,
Hogy tűz, meleg és láng sugára
Mindent hevítsen, hasson át
S áldást hintsen a nagy világra.

Lelkem kibontja szárnyait,
Égig tör fel gyors repüléssel,
A fényt, sugárt, mit ott talál,
Magába szívja szomjú hévvel
És ennyi fényt - a földre szállva -
Pazar kezekkel hint reá
Egy édes-kedves kisleányra.

ÉN SZÉP VILÁGOM...


Én szép világom,
Boldogságom.
Arcod borúsnak
Miért látom?
Sóhaj tör elé
Kis szívedből,
Ragyogó könnycsepp
Szép szemedből.

...Ha hű sziveddel
Érzed, érzed,
Hogy el fog veszni
Üdvösséged,
Csókolj meg forrón
Utoljára,
Haljunk meg most a
Boldogságba!...

EGY CSÓKODÉRT


Elmúlt a régi, tiszta vágy,
Amellyel egykor környezélek,
Epesztő, forró, balga láz
Égető lángja sorvaszt érted,
Egy csókodért mindent od'adnék
Egy csókodért nem kell az élet!

Egy forró csók, egy ölelés...
Lázas szivünk összedobogna...
Aztán jöhet, mit bánom én,
A kárhozatnak égő pokla!
...Nincs kárhozat, mely ily gyönyörre
Eléggé gyötrő, kínos volna!

AZ ANYÁM ÉS ÉN


Sötét haja szikrákat szórt,
Dió-szeme lángban égett,
Csípője ringott, a büszke
Kreol-arca vakított.

Szeme, vágya, eper-ajka,
Szíve, csókja mindig könnyes.
Ilyen volt a legszebb asszony,
Az én fiatal anyám.

Csak azért volt ő olyan szép,
Hogy ő engem megteremjen,
Hogy ő engem megfoganjon
S aztán jöjjön a pokol.

Bizarr kontyán ült az átok.
Ez az asszony csak azért jött,
Hogy szülje a legbizarabb,
A legszomorubb fiút.

Ő szülje az átok sarját
Erre a bús, magyar földre,
Az új hangú tehetetlent,
Pacsirta-álcás sirályt.

Fénye sincs ma a szemének,
Feketéje a hajának,
Töpörödött, béna asszony
Az én édes jó anyám.

Én kergettem a vénségbe:
Nem jár tőle olyan távol
Senki, mint torz-életével
Az ő szomorú fia.

Versek Léda asszonyhoz



MERT ENGEM SZERETSZ

Áldott csodáknak

Tükre a szemed,

Mert engem nézett.

Te vagy a bölcse,

Mesterasszonya

Az ölelésnek.

Áldott ezerszer

Az asszonyságod,

Mert engem nézett,

Mert engem látott.

S mert nagyon szeretsz:

Nagyon szeretlek

S mert engem szeretsz:

Te vagy az Asszony,

Te vagy a legszebb.

 

SZÍVEK MESSZE EGYMÁSTÓL

Valahol egy bús sóhaj szállt el
S most lelkemen pihen,
Valahol kacagás csendült most
S mosolyog a szívem.
Valahol szép lehet az élet,
Mert lány után futok
S valahol nagy lehet az átok,
Mert sírni sem tudok.
Valahol egy szívnek kell lenni,
Bomlott, beteg szegény,
Megölte a vágy és a mámor
Éppúgy, mint az enyém.
Hallják egymás vad kattogását,
Míg a nagy éj leszáll
S a nagy éjen egy pillanatban
Mind a kettő megáll.


Ady Endre

ADD NEKEM A SZEMEIDET

Add nekem a te szemeidet,
Hogy vénülo arcomba ássam.
Hogy én magam pompásnak lássam.
Add nekem a te szemeidet,
Kék látásod, mely mindig épít,
Mindig irgalmas, mindig szépít.
Add nekem a te szemeidet,
Amelyek ölnek, égnek, vágynak,
Amelyek engem szépnek látnak.
Add nekem a te szemeidet,
Magam szeretem, ha szeretlek
S irigye vagyok a szemednek.


Ady Ednre

Ha szeretlek..
Ha szeretlek, akkor hazugság,
Amit igaznak hittem én.
Hazugság a sírás, a bánat
S az összetörtnek hitt remény.
Hazugság akkor minden, minden,
Egy átálmodott kárhozat,
Amely még szebbé fogja tenni
Az eljövendo álmokat.
Ha szeretlek, akkor vergodve
A halált nem hívom soha,
Elturöm még a szenvedést is,
Nem lesz az élet Golgota.
Mikor álmomból fölébredtem,
A percet meg nem átkozom --
A lelkedhez kapcsolom lelkem
S mint régen, ismét álmodom.
Ha szeretlek... Ne adja Isten,
Hogy hazug legyen ez a hit!...
De mért?... Legyen hitvány hazugság,
Elég, hogy engem boldogít.
Ha úgy érzem, hogy most szeretlek,
Haljak meg most, ez üdv alatt, --
Többet ér egy hosszú életnél
Egy álmot nyújtó pillanat!...
**


**

Ady Endre

VAN OLYAN PERC...
Van olyan perc, mikor szívünkben
Az élet lángja fellobog,
Van olyan perc, mikor azt hisszük,
Hogy lehetünk még boldogok.
Szép asszonyarcok hosszú sorban
Reánk ragyognak, intenek,
Velünk vannak a csókban, borban
Ámor és Bacchus istenek.

De oly múló a mámor üdve,
Elszáll az ámító remény,
Nem ígér édes boldogságot,
Miként a mámor éjjelén.
S míg ránk tolúl a végzet átka,
A mely lelkünkre visszajár -
Szívünk olyan, olyan üres lesz,
Mint a mámort adó pohár.
Ady Endre

OKTÓBER


Elnézem az őszi rózsát,
Bús halottját dérnek-fagynak...
Ne higgyetek a mosolygó,
Ködöt bontó őszi napnak!

Október egy szeretkező,
Flastromos, vén, kacér asszony -
Hazug fénnyel azért csábít,
Hogy fagyával elhervasszon.

1899 október 19




Ady Endre : Őszi éjszakán

Őszi éjszakán...

A szél ha hűvös éjszakákon
Lehűti mámoros fejem,
A te hideg, utolsó csókod,
Az jut eszembe én nekem.

Hiába száll agyamra mámor
S virrasztok annyi éjszakát,
Mindig érzem annak a csóknak
Halálos, dermesztő fagyát.

Ajkad akkor tapadt ajkamra
Utólszor... aztán vége volt...
Talán tavasz sem volt azóta,
Az egész világ néma, holt...

Mikor a szél fülembe súgja,
Hogy csóknak, üdvnek vége van,
A sírból is életre kelnék:
Zokognék, sírnék hangosan!...

***

Kuriozum

Történelmi Őrületek fényképe.
Történelmi Őrületek fényképe.
Történelmi Őrületek 2 új fényképet töltött fel.

Móricz Zsigmond korán, már iskolás korában felfigyelt Ady Endre munkáira. Ady első verseskötetének megjelenésekor úgy érezte, mintha a Hortobágy poétája című versét ő maga írta volna. A második – Vér és arany – című kötetet már egy este alatt végigolvasta, reggelre a kritika is megszületett belőle. Erre Ady is válaszolt Móricz Hét krajcár című novelláskötetének kritikájával, amivel megpecsételte barátságukat.

A két irodalmár sok dologban hasonlított egymásra, úgy érezték, rokonlélekre találtak a másik személyében, ám sok dologban különböztek is. Móricz ezeket a különbségeket úgy fogalmazta meg, hogy ami hiányzik a saját életükből, azt a másikon keresztül élhetik meg, Móricz egészen pontosan elfojtott vágyait látta Adyban.
Móricz akármerre járt, két mondata közül az egyikkel biztosan Adyt emlegette.

Ady halála után is mindig pozitívan szólalt fel azért a költőért, akit ő Petőfi óta az egyetlen igaz költőnek tartott. Azt sem viselte el, ha valaki rossz szóval emlegette Ady Endrét – legfőképp italozásai miatt – holott több ízben ő maga is tanúja volt féktelen tivornyáinak.

Az egyetlen dolog, amelyben nem értett egyet kortársával, az a Lédával való kapcsolata volt. Az író mindvégig ellenezte azt, aggódott, hiszen nem lehetett tudni, mi lesz a vége az egésznek.

Beszélgető fórum

Óda József Attila költészetének egyik gyöngyszeme

Bertalan Katalin Jan 24, 2015 kezdeményezte. 0 Válasz

Ezzel a szép verssel kívánok mindenkinek kellemes hétvégét!"Szeretlek, mint anyját a gyermek,mint mélyüket a hallgatag vermek,szeretlek, mint a fényt a termek,mint lángot a lélek, test a…Folytatás

Bölcsességek

Bertalan Katalin kezdeményezte. Utolsó válasz 13fx1g5uknp0g Júl 31, 2014 által. 1 Válasz

BölcsességekA legfontosabb, legérdekesebb gondolatok éppen azok, amelyeket semmiért el nem mondunk egymásnak.Lev Tolsztoj…Folytatás

December -angyali üzenet

Bertalan Katalin Júl 31, 2014 kezdeményezte. 0 Válasz

decemberDecember. 1.Ahelyett, hogy sötét körülményektől kezdenél félni, tudd, hogy teljes biztonságban és védelemben vagy.December. 2.Most is körülötted vagyunk, telve szeretettel, bölcsességgel,…Folytatás

Angyali üzenetek a hét minden napjára

Bertalan Katalin Júl 31, 2014 kezdeményezte. 0 Válasz

Angyali üzenetek a hét minden napjáraNovemberNovember 1.„Őrangyalod folyamatosan beszél hozzád, gyengéden vezet utadon, és tanácsokkal lát el.” November 2.„Halljuk szíved imáit, s ha segítségért…Folytatás

Üzenőfal

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Versek világa határok nélkül –nak.


CREATOR
HozzászólásokBertalan Katalin által a Március 9, 2017-on 10:25pm-kor

Egy nap-egy vers

Ati Répa fényképe.
Ati Répa
1 órája · 

Remenyik Sándor: Mindhalálig

Most mélységekből szakad föl a szó
S nem csinált virág, nem papírhajó,
De Óceán setétjén égő gálya,
Mit röpít a szív tajtékos dagálya,
A mélybe le s a mélyből újra fel,
Ma szólni nem lehet s ma szólni kell:
Szeretlek, népem, mindhalálig.

Egy érzés szunnyadt bennem hangtalan,
Némán, keményen, mint kőben arany,
Most csákány töri, bontja, fejti föl
Az érzést, amely üdvözít -- és öl
S mártíromságot szenvedtet velem;
Mi ez? Szokás, nyelv vagy történelem,
E szó: Szeretlek mindhalálig?!

Száz hajszáleren szívódik belém,
És száz ösvényen felé kúszom én,
És száz formában kísért engemet,
Mint langy szellő, mint Számum-lehelet;
Alakoskodik, rejtőzik, tagad,
Míg egyszer egy órában kifakad:
Szeretlek népem mindhalálig!

Tudtam én ezt? Nem tudtam ezt soha;
Nem így; míg jött a sors, a mostoha,
És megmutatta, hogy Te: én vagyok,
S ha Te sorvadsz el, én is elhalok,
Mint a levél, ha elszárad a fa,
Mint a gyermek, kit elhágy az anya,
Szeretlek népem mindhalálig.

Ha te nem vagy, nincs álom, illat, szín,
Az élet babyloni vizein.
Nincs fáklya, mit a szív magasra tartson.
És ülünk egyformán a szürke parton:
Alélt lelkek egy alélt földtekén...
És ha te nem vagy, nincs e költemény:
Szeretlek népem, mindhalálig.

Mi vagy Te nékem? Szomjamra ital,
Sebemre ír és bánatomra dal,
Tűzhely, amelyhez térni soh'se késem.
Márvány, amelybe álmaimat vésem.
Át egen, földön, folyón, tengeren,
Rögön, hanton, koporsófedelen:
Szeretlek mindhalálig, nemzetem!

1920 január


CREATOR
HozzászólásokBertalan Katalin által a Január 27, 2017-on 2:36pm-kor

Adyval tovább, halálának évfordulóján....

ADY ENDRE: JÖN AZ ISTEN

Oszlik lelkemnek barna gyásza:
Nagy, fehér fényben jön az Isten,
Hogy ellenségim leigázza.

Az arcát még titkolja, rejti,
De Nap-szemét nagy szánalommal
Most már sokszor rajtam felejti.

És hogyha néha-néha győzök,
Ő járt, az Isten, járt előttem,
Kivonta kardját, megelőzött.

Hallom, ahogy lelkemben lépked
S az ő bús "Ádám hol vagy?"-ára
Felelnek hangos szívverések.

Szívemben már őt megtaláltam,
Megtaláltam és megöleltem
S egyek leszünk mi a halálban.

Farkas László fényképe.


CREATOR
HozzászólásokBertalan Katalin által a Január 27, 2017-on 12:59pm-kor

98. éve hunyt el a legnagyobb magyar költő , Ady Endre...

Ady Endre: Misztérium

Csak az a mély és szent igazság,
Amit magába rejt a lélek,
Idétlen semmi, játszi hívság,
Amit leírok, elbeszélek.
Rendelteték, hogy néhány ember.
Tépődjék, sírjon mindhiába
S hogy meg ne értsék... Néhány ember
Ezernyi éve így csinálja...

Rendelteték, hogy dalba sírja
Néhány szegény bolond a lelkét
És hogy úgy sírja mindig dalba,
Hogy soha-soha meg ne fejtsék,
Hogy amíg jár-kél a világon,
Álmodozó bolondnak hívják,
Hogy a lelkét borítsa ködlő,
Dalokban zsongó, játszi hívság.

Óh, én tudom, hogy gyönge szómban
Csak gyáva vágy az, ami vadság,
Hisz lelkem minden pillanatja
Romlást hozó, csodás igazság.
Ködön keresztül, vaksötéten,
Meg nem fejtett titkokba látok
S átkozottként kell rejtegetnem
Ezer csodás, igaz világot.

Nagy éjeken szeretnék szólni:
Nem, nem birok tovább bilincset,
Nem, nem birok tovább titkolni
Ennyi világot, ennyi kincset.
Világrontó nyilatkozásnak
Égből lopott lángjától égek!...
...S miket leírok, elpanaszlok -
Csak szóba ömlő semmiségek!...

Mary Szőke Magdala fényképe.


CREATOR
HozzászólásokBertalan Katalin által a December 9, 2016-on 11:56am-kor

Aranyosi Ervin:
Nem olyan nagy dolog…

Nem olyan nagy dolog őszintén szeretni,
kihűlt, éhes szívet érzéssel etetni.
Hiszen mindannyian szomjazunk a szépre,
szükségünk van hitre, éltető reményre!
Nem olyan nagy dolog szétszórni a magját,
csillapítani a világ nagy haragját,
mit a tudatlanság, szívtelenség gerjeszt
s úgy mint ragályos kórt, emberek közt terjeszt.
Nem olyan nagy dolog őszintén szeretni,
azt, aki kopogtat végre beengedni,
kijavítani a mérgező hibákat,
s megadni a szívnek, amit csak kívánhat!
Nem olyan nagy dolog másokra figyelni,
amit társunk elért, sosem irigyelni,
s elhinni, hogy együtt többre vagyunk képes,
egymásért küzdeni, ez is lehetséges!
Nem olyan nagy dolog egymáshoz beszélni,
hallgatni egymásra, nyitott szívvel élni,
egymás mosolyában megfürdetni lelkünk,
nap, mint nap érezni, hogy egymásra leltünk.
Egymást csak dicsérni, mindig támogatva,
a cél felé tolni, lendületet adva.
Életünk vásznára szép jövőt festeni,
Nem olyan nagy dolog hinni és szeretni!


CREATOR
HozzászólásokBertalan Katalin által a Október 22, 2016-on 2:45pm-kor
Thurzo Zoltan Official fényképe.

"Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben."

Ma 134 éve hunyt el ARANY JÁNOS.

(Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. A pályadíjnyertes Toldi után a Kisfaludy-társaság 1848-ban felvette tagjai közé. Jegyzőként, majd a nagykőrösi református gimnáziumban magyar és latin nyelv és irodalom tanárként dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta 1858-ban. 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, így Pestre költözött, és több szépirodalmi lapot indított és szerkesztett.

1865-ben szeretett leányának váratlan halála mélyen megrendítette Arany Jánost, olyannyira, hogy amikor verset kezdett írni lánya emlékére, a negyedik sor után megakadt, s ezt írta füzetébe a folytatás helyett: „Nagyon fáj! nem megy!” A családi életében bekövetkezett tragédia hatására több mint egy évtizedre a költő is elhallgatott benne. 
1879-ben készült el a Toldi szerelme című elbeszélés tizenkét énekben.
1882. október 22-én, 66 éves korában tüdőgyulladásban elhunyt.
Végső nyughelye a Kerepesi temetőben van.

Az ember tiszte, hogy legyen
Békében, harcban ember.
Méltó képmása istennek,
S polgára a hazának,
Válassza ott, válassza itt
A jobbik részt magának.

- Arany János


CREATOR
HozzászólásokBertalan Katalin által a Szeptember 17, 2016-on 4:18pm-kor


CREATOR
HozzászólásokBertalan Katalin által a Szeptember 5, 2016-on 2:52pm-kor

Csak ez az élet fáj 

 

Mondd, miért nem felelsz,

mit vétettem neked?

Hallgatásod fáj,

mi ez a csöndes őrület?

Veszekedj, vádolj,

kiabálj, csak szólj!

Ne kínozz tovább,

megöl a néma kór!

Mondd,hogy nem szeretsz,

s én megbocsátok Neked;-

az utadból félreállok,

az árnyékod leszek.

Valamit eltitkolsz előlem,

jól tudom!

Hol rontottam el,-

az okát hiába kutatom.

Kérdezném tőled,

de csak a rideg csend felel;

-mindhiába várom,

nem jön az égi jel.

Már a szakadék szélén állok,

sötét alagútban járok;-

lelkemet kiönteném, de nincs kinek

Szavaidat távolról hallom,

de azok oly hidegek.

Fagyot görget elém az északi szél,

a lámpa fénye csillog a friss havon;-

gyémánt szőnyeg terül a lábam elé,

a világ oly csodálatos!

Csak ez az élet fáj,

de az nagyon!

 


CREATOR
HozzászólásokBertalan Katalin által a Szeptember 5, 2016-on 2:52pm-kor

 

 

 

Szabó Ila 

Epilóg 

Már csöndesen szeretlek,

szelíd szavam se szól.

Könnyebb neked, ha vágyam

csak hangtalan dalol.

Nem várlak, nem kereslek,

nem álmodom veled,

feloldom gondod, vétked,

mit én hoztam neked.

S a csöndes könnyek éjén

én áldva áldalak,

köszönnöm kell, hogy voltál

egy boldog pillanat.

Lenyugszik lassan bennem

a lánggal égő láz,

de éltedre titkon

tekintetem vigyáz.

 

 

Müller Péter
Varázskő
 
 

Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl.
Nem azt, hogy elfelejtelek, örökre.
Nem közönyt jelent.
Hanem, hogy hagylak szabadon repülni, szállj a magad útján.
Abban a biztos reményben, hogy visszatalálunk egymáshoz. Akármekkora a világ - százmilliárd fényév -, a Végtelen kisebb, mint egy búzaszem, s én nem tudok nem benned élni.
És te sem tudsz kilépni belőlem, soha.
De amíg nem a valóságos világban élünk...amíg a mulandóságban vándorolunk: hiányzol.
És fáj.


CREATOR
HozzászólásokBertalan Katalin által a Augusztus 25, 2016-on 9:08am-kor

Ady döbbenetes gondolatai 110 évvel ezelőtt

"Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk rögtön sietünk felkortyantani bizonyos ezeréves múlt kiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk. Mi lesz ennek a vége szeretett úri véreim? Mert magam is ősmagyar volnék s nem handlézsidó, mint ahogy ti címeztek mindenkit aki különb mint ti. A vége az lesz, hogy úgy kitessékelnek bennünket innen mintha itt sem lettünk volna.

Legyünk ez egyszer számítók. Kerekedjünk föl s menjünk vissza Ázsiába. Ott nem hallunk kellemetlenül igazmondó demokratákat. Vadászunk, halászunk, verjük a csöndes hazai kártyajátékot, s elmélkedhetünk ama bizonyos szép ezredéves álomról.

Menjünk vissza, szeretett úri véreim. Megöl itt bennünket a betű, a vasút, meg ez a sok zsidó, aki folyton ösztökél, hogy menjünk előre. Fel a sallanggal, fringiával, szentelt olvasókkal, kártyákkal, kulacsokkal, agarakkal, versenylovakkal, és ősökkel! Menjünk vissza Ázsiába!."

Ady Endre 
Nagyváradi Napló - 1902. január 31.

Balku Anna fényképe.

CREATOR
HozzászólásokBertalan Katalin által a Augusztus 7, 2016-on 11:16am-kor
  1. Van úgy néha, hogy az ember...kínjában is verset farag, Bízván abban: a...lumbágó...búcsut int és tovább ballag... És bevállal...kezelést is, amit másként sosem tenne, Bízva abban, hátha az a ...fájós derék....helyre jönne.
  2. Koedukált kezelésnél Pupák úrnak jobb a... kedve. S tán kissebb a fájdalom is, s néha megered a nyelve. El-el mond egy anekdótát, persze mindig csak mértékkel, És feledve a fájdalmát...évődik a fehérnéppel...
  3. Egyik másik...ismerős is, régtől fogva valahonnan..., S úgy mint Pupák..,idősebbek, s imitt-amott bizony gond van. Kinek háta...kinek válla,..nyilallik és fáj kegyetlen..., Ám de ettől, marad még ok, hogy az ember.....elmerengjen.
  4. Amúgy ez a kezelő hely, meg kell hagyni...nem akármi! Ötvenféle...kinzóeszköz,..csak az ember bírja állni... Mágnes-ágyak, nyújtók, rezgők,...sok ...pityegős ketyerével, S drótok...minden mennyiségben...felsorolni...komoly tétel...
  5. A személyzet...most csak egy fő, üdülések havát éljük, Egy kortalan csinos nővér,.. ám mosolyát ne reméljük... Teszi dolgát komoly képpel, nevetni még sosem láttam, És ez nem fér a fejembe, felvíditni bár próbáltam.
  6. Épp az egyik...csodaágyon,...bedrótozva szépszerével, Folyt a csevely, szomszéd-ágyon egy szépasszony-ismerőssel. Véleményünk egyforma volt: milyen kár hogy...hétvégére, ...a bázison nincsen ...műszak, s a kezelés ...félretéve...
  7. És...Pupákkal...kisütötték: bizony lehetne ez másként! Hétvégére külön program.., összeállva persze önként... S megfogni egy...csodaágyat,...ketyerékkel felszerelve, S levinni a...folyópartra, s egy sátorban... berendezve...
  8. S megtoldva a...terápiát...tábortüzzel, s másegyébbel, S mellette egy finom falat, s egy itóka, ám...mértékkel... ...segitene...meggyógyulni,...persze tudva... évek számát... Megkérdezték hát a nővért: ...vállalna - e különmunkát?
  9. Ám a tervből nem lett semmi,...Pupák urat “helyre tették”. Mondván hogy az mind...bolondság, s csendben maradni is tessék..! S azt is mondták, ha nem hallgat,..és ha tovább így folytatja.., Feljebb...viszik az...áramot,... s lesz ám annak foganatja......... .......... ................... ............ Élesd. 2016. 08. 06. kocsordi Nagy Béla. (minden közlési jog fenntartva)
 
 
 

KATANING TV

OLDAL FORDÍTÓ

 

Cégek


vállalkozások,
hirdetéseit megjelentetjük

az ár megeggyezés szerint
havonta fizetendő!

TÁMOGATÁS

                 
***

HA TEHETED TÁMOGASD A KATANING OLDALT!

                  KÖSZÖNJÜK!!!

ISTEN HOZOTT!

***






FACEBOOK

MÁR A FACEBOOKON IS MEGTALÁLSZ MINKET! LIKE-OLJ BENNÜNKET OTT IS!!!

Születésnapok

Mai születésnapok

ADMINOK

ooo

***

***

***

free counters

***

Profilkártya

Betöltés...

© 2019   Created by Bertalan Katalin.   Működteti:

Profilkártyák  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek

***

*** ***